Shagya Arab

ejsd (Ságia Arab)

A Shagya arab, Magyarország fajtáinak egyike. Ezt a fajtát nagy becsben tartják mind a magyarok, mind a külföldiek. Kiváló hátasló, híres a minőségéről. Arab jellegű és a XIX. századból származik. Sokan összetévesztik a Shagya arabot az Arab telivérrel. Pedig azért van különbség. Nézzétek csak:

A tenyésztés célja eredetileg egy katonmén létrehozása. A Bábolnai Ménest 1789-ben alapították. 1816 után a tenyésztési előírások megkomolyodtak a Shagya-val szemben, meghatározták a tenyészcélt, miszerint a kancákat csak keleti vérű mének fedezhetik.

Így a fajta magas arab vérhányaddal rendelkezik. Így természetesen a fajta kialakulásában a legnagyobb szerepet az Arab ló kapta, erről is kapta a nevét (Arab). Az Arab Ló Tenyésztőinek Szövetsége 1972-ben alakult. A fajtát önálló fajtaként csak 1978-ban ismerték el. Egyébként, hogy visszatérjük a fajta kialakulására, három fajtát kell az Arab telivéren kívül megemlítenünk, amelyek hozzájárultak a Shagya Arab fajtához. Ez a spanyol, a magyar, és az angol telivér. A Shagya, az Shagya Arab fajtának az alapító ménének a neve. Ezért lett Shagya Arab. Bábolnára 1836-ban érkezett Szíriából, 160 cm-es, szürke mén volt.

Tömegesebb mint az Arab telivérek, a marja is kifejzettebb, és a lapockája is dőltebb. A fej gyönyörű, barátságos és előkelő, széles homlokkal, kifejező szemekkel. A fülek kicsik, a nyak magasan illesztett, nem túl hosszú. A hát középhosszú, olykor rövid, az ágyék tökéletes. A far terjedelmes, a hátsó végtagok szabályosak, az ízületek szárazok, a paták szabályosak. A faroktűzés magasan helyezkedik el. Energikus, gyors, vágtája kerek.

Marmagassága 160 cm körüli, szárkörmérete 19-20 cm. Bármilyen színben előfordul, de a leggyakoribb a szürke, pej és a fekete.

Hátaslónak kiváló, de fogatlónak, kocsilónak is alkalmas. Találkozhatunk a fajtával díjugratásokon és díjlovaglásokon is. Élénk vérmérseklítű, de szelíd és tanulékony.