Berber
Eredete időszámításunk előttre nyúlik vissza ennek az arab jellegű fajtának. Az arab után a második azon lófajták közül, melyek szerepet játszottak a világ lófajtájinak kialakításában. Az Angol telivér kialakításában is szerepet játszott. Ugyanakkor a Lipicai, Andalúz, és Lusinto fajtáknál volt hatalmas szerepe. A Berber ló Észak-Afrikából, Marokkóból származik. Sivatagi fajta. Öregebbnek tartják az Arab lónál. A fajtát főként a mór hadseregben hasznosították. A Berber és Arab ló valamikor kereszteződött, de az Arab jellemet kevésbé lehet benne megtalálni, főleg az alkatát tekintve. Mára a fajta sokkal finomultabb. Eredetéről ugyanakkor sajnos nem sok mindent tudunk.
A Berber ló nem mondhatni szép lónak. Feje egyenes, nem arab jelleget mutat, gyakran kosfej is jellemzi. Nyaka erős, középmagasan illesztett, rövid, de alacsony és gyakran kifejezett a mar. Koponyája szűk, primitív. Lapockája meredek, vállak olykor kiállóak. Ágyéka feszes, háta nem hosszú, inkább rövid. Fara és a hátsó végtagjai nem túl tökéletesek, ugyanakkor fara csapott, farka mélyen tűzött. Rövid távon gyors. Végtagjai a betegségekkel szemben ellenállóak.
A fajta keménységet, életerőt sugároz. Igaz rá a menőkedv. Mellkasa mély, bordái nem elég íveltek. Patája rendkívül kemény.
Marmagasság: 147-160 cm, súlya: 380-450 kg között, szárkörmérete: 18,5-19,5, övmérete: 170-180 cm.
Színe: Bármilyen szín, kivéve a tarkát, mégis a szürke szín a legjellemzőbb rá. Eredeti színe állítólag pej és fekete volt.
Főként hátaslónak hasznosítják, de hazájában mindenféle munkára befogják.
|