Nóri ló

Hidegvérű fajta, mely a XVI. századból származik.

Igáslónak hasznosítják, igen közkedvelt fajta, Európa egyik legrégibb hidegvérűje. Hazája Ausztria és Közép-Alpok. Nevét Noricumról kapta.

A fajta őse málhásló és harciló volt. 1565 óta tartják nyílván, de javítani kellett a méretet, melyet Burgundi fajtával próbálták végrehajtani, Spanyol lovat is használtak a javításra, mely inkább a mozgást javította.

Már 1688-től megpróbáltak a fajtatiszta tenyésztésre odafigyelni. Próbálták a fajtát melegvérűekkel is javítani, de ez nem vált be. 1802-től a tenyészcél egy jó igás fajta kitenyésztése volt. További javításokat szerettek volna a fajtán végrehajtani, melyet Clydesdale-lel, Belgával, Yorkshire-i ménnel próbáltak véghez vinni. Ám ez megintcsak nem vezetett a célhoz. Mára mivel a mezőgazdaságban már nem igazán használják a gépesítés miatt, megpróbálják a fajtát átvinni a lovassportokba is, kizárólag ennek a fajtának külön is rendeznek military, fogat és még díjlovaglás versenyt is.

Erős, kemény fajta. Feje finom, egyenes, orrnyílások tágak. Szemei élénkek, fülei mozgékonyak. Nyaka közepesen hosszú, jól izmolt, marja alacsony. Mellkasa mély, teste zömök, háta hosszú, fara terjedelmes és barázdált, enyhén csapott. Farka mélyen tűzött, végtagok szabályosak és erősek.

Marmagassága 170 cm körüli, szárkörmérete 22-24 cm, súlya 650-680 kg. Minden színben megtalálható, de leggyakoribb színe a pej, fekete, sárga és tarka.